Az ételek fogyasztása az éhségérzet kielégítése céljából természetes, hétköznapi tevékenységeink egyike. Ahhoz, hogy az elménk aktív szerepet tölthessen be a táplálkozásban és ezzel kielégítő választ adhasson éhségérzetünkre, minden étkezésnek az éhségérzet megtapasztalására adott válasznak kellene maradnia. Mindkettőben tudatosan kellene részt vennünk.

MIRE ÉHEZÜNK?

Az esetek többségében nem ételre, hanem egy sor más dologra éhezünk. Őszinte vizsgálatnak alávetve magunkat észrevehetjük, hogy napközben az élelem iránti szükségletünk meglehetősen csekély. Ennek ellenére táplálékbevitelünk egyáltalán nem mondható szerénynek. Az esetek többségében jóval több ételt fogyasztunk, többet mint ami a szükségleteink és étvágyunk kielégítése, vagy befogadóképességünk számára optimális lenne. Ezeknek az étkezési szokásaink köszönhetően többek között olyan nyilvánvaló eredményekkel találjuk szembe magunkat, mint a :

• súlygyarapodás és elhízás,
• kényszeres táplálkozási zavarok,
• elhízástól való félelem miatti fogyókúrázás (miközben a kevesebb táplálék bevitele mellett is gyarapszik a súly),
• anorexia és vérszegénység,
• pszoriazisz és ekcéma,
• székrekedés és hasmenés,
• hajhullás,
• hát és ízületi fájdalmak,
• álmatlanság,
• keringési zavarok és vérnyomás problémák,
• cukorbetegség, és így tovább.

Ha megnézzük az állatokat, szembetűnő különbséget vehetünk észre. Láttál már valaha a vadonban egy elhízott állatot?? Vagy vess egy pillantást a háziállatokra. Nagyon nyilvánvaló a magatartásuk: amikor nem éhesek, nem esznek. Ők így maradnak egészségesek…… mindaddig, amíg el nem kényeztetjük őket. Látván, hogy nem esznek, mindenféle ínycsiklandozó finomságokkal kínáljuk őket, édességekkel, nassolni valókkal, és így tovább. Házi kedvenceink, ösztönös lények lévén hamar elcsábulnak és elfogyasztják a felkínált ínyencségeket. Ezt követően azonban még hosszabb időre lenne szüksége, hogy a szervezete kiürüljön, azonban ekkorra már jön is az újabb adag felkínált ínyencség. Az idők során általunk kiváltott kényszeres evés hatására így állataink is szert tesznek szép lassan a gyomorrontásra, a tápcsatorna irritációk különböző válfajaira, a székelési zavarokra és egyéb járulékos panaszokra.

ÉRZELMEINK HANGJA – AZ EGO

Rengeteg dolgot akarunk. Ez a sok “akarás” pedig nem más, mint egonk éhsége. Megállás nélkül éhezzük a szeretetet, az elismerést, a tiszteletet, vágyaink kielégülését és a boldogságot, mohón éhezünk minderre – ami érzelmi éhségünket kielégítheti. És amikor szűkébe kerülünk e javaknak, éhessé válunk mindenre, ami érzékeinket stimulálva újból képes mélypontra került érzelmeinket a magasba röpíteni. Mindahányszor visszaesünk a mélypontra, előröl kezdjük az egészet…. Éhezünk és újraindítjuk a vadászatot. Viselkedésünk végletesen kiszámíthatóvá és ismétlődővé válik és minden változtatási kísérletünk egy elkeseredett szélmalomharcnak tűnik. Az eredmény: folyamatos elégedetlenség és boldogtalanság.

Azon vesszük észre magunkat, hogy boldogtalanságunk pillanatnyi áthidalásáért folytatott elkeseredett küzdelmünkben alkoholhoz, cigarettához, hulladékszámba menő ételekhez nyúlunk, ami hosszútávon tönkreteszi emésztőrendszerünket és ezzel együtt az egészségünket is. Az érzelmeknek számtalan kifejezési lehetősége áll a rendelkezésünkre. Számtalan eszköz áll a rendelkezésünkre, hogy érzékeinket a lehető legintenzívebb módon kielégíthessük, amelyek rövid időn belül a boldogság hamis érzetét keltik bennünk. Azonban amilyen gyorsan jött a hatás, olyan gyorsan illan tova, mi pedig ismét a mélybe zuhanunk, és minden kezdődik előröl.

HOGYAN ALAKUL KI A CSELEKEDET AZ ÉRZÉKELÉSBŐL

Életünk során, érzékeinkre alapozva kialakítunk egy bizonyos viselkedési formát. Egy adott helyzettel szembesülve, érzékeink biztosítják a szükséges ingert, amit aztán a tudatalattink felismer. Az érzékszervek által kiváltott inger nem más, mint a múltbéli események értelmezései alapján korábban már rögzített benyomások. Ezek a benyomások akkor keletkeztek, amikor a múltban érzékszerveinket az adott helyzet megértésére használtuk. Amikor egy új helyzettel kerülünk szembe, elménk, az érzékere hagyatkozva, a múltbéli, hasonló benyomásokra támaszkodva értelmezi az eseményt vagy helyzetet. Az érzékeink az új helyzetet a korábbi, múltbeli megértés alapján érzékelik, és ennek megfelelően továbbítják az információt elménknek. Ezáltal képesek vagyunk megérteni és értelmezni a helyzetet, és viselkedésünk, válaszreakciónk ennek megfelelően alakul. Ez az oka annak, hogy bizonyos helyzetekben hajlamosak vagyunk egy jellemzően, ismétlődő viselkedésminta alapján reagálni.

ÉRZELMEINK – A LEGHATÉKONYABB ESZKÖZTÁRUNK

Nagyon fontos, hogy megértsük érzelmeinket. Érzelmeink azok az eszközök, amelyek segítségével kifejezhetjük magunkat, lehetővé teszik, hogy gondolatainkat egy bizonyos – ránk jellemző – módon megfogalmazzuk. Egyszerűbben fogalmazva, érzéseink révén fejezzük ki és adunk értelmet egy adott gondolatunknak. Amikor egy érzelmi töltést társítunk egy gondolathoz, a kommunikációnk is felfokozódik, érzelmekkel telített lesz, így a hallgatóságunk könnyen megérti a közlés jelentését és jellegét. Ideális esetben, nem sokkal a beszélgetést követően, a hozzá kapcsolt érzelmek feledésbe merülnek. A legtöbb esetben azonban ahelyett, hogy az használnánk az érzelmeket, mi magunk válunk az érzelemmé: érzelmessé válunk. Amennyiben ez megtörténik, minden ezt követő közlésünk irracionálissá és elfogulttá válik. Hajlamossá válunk arra, hogy a kialakult érzelmeket tovább cipeljük jóval a beszélgetésünket követően is.

Étkezésünk is egyike ezeknek az érzelmi alapon létrejött cselekedeteinknek. Ahhoz, hogy az étel utáni sóvárgásunkat kezelhessük, előbb tisztába kell kerülnünk érzelmeinkkel. Az érzelmek megemésztésével képessé válunk táplálékunk helyes megemésztésére is. Minél több a (megemésztetlen) érzelem, annál több élelmiszert fogyasztunk.

ÉRZÉSEINK MEGÉRTÉSE

Minden érzelemhez egy sor érzés társul. Egy adott helyzettel kapcsolatos érzéseinket az érzelmeinken keresztül juttatjuk kifejezésre. Például:

1. A FÉLELEM érzelméhez társított érzések: a szorongás, az aggodalom, az idegesség, és a féltékenység.
2. A HARAG érzelméhez társított érzések: a stressz, a jogos felháborodás, és az ingerlékenység.
3. A SZERETET érzelméhez társított érzések: a béke, az együttérzés, a tolerancia, a nyugalom, és a megelégedettség.

A felsorolt érzések mindegyike a tudatunk kifejeződése, azonban érzelmekként a testünk révén jönnek létre. Ez az, ami az érzéseket még jobban felerősíti. Bármilyen finom forma, amely egy durvább dimenzión keresztül kerül kifejezésre, sokkal hangsúlyosabban jut kifejezésre a természetben.

AZ ÉRZÉSEK ÉS ÉRZELMEK HATÁSAI A SZERVEZETRE

Az érzések a test különböző részein nyilvánulnak meg, az adott érzés természetétől függően. Fontos, hogy megértsük ezeknek az érzéseknek a megnyilvánulási módját, ugyanis ez lehetővé teszi, hogy felismerjük és kezeljük őket, még mielőtt a “hatalmukba kerítenek bennünket.

AZ ÉRZÉSEK ÉS ÉRZELMEK HATÁSAI AZ ÉLELMISZEREKRE

FONTOS: A tünetek mindaddig érvényesülnek, ameddig az élelmiszer fogyasztása közben egy bizonyos érzés hatása alatt maradunk. Minden egyes élelmiszernek megvan a maga sajátságos energiája. Az egyes élelmiszerekben jelenlévő energiák, amelyek frekvenciája hasonlatos egy bennünket uraló érzés energiájával súlyosbítani fogja azokat a tüneteket, amelyeket az adott energiaállapot vált ki.
A test és az elme állapotaiban beállt változások súlyosbodása, valamint a tünetek idején a szervezetben megjelenő és felgyülemlő toxinok fontos szerepet játszanak a testi tünetek okainak felderítésében.

A KÖNNYEBB MEGÉRTÉS ÉRDEKÉBEN ÍME NÉHÁNY PÉLDA:

1.A. Amennyiben szorongás, aggodalom vagy idegesség érzés (az uralkodó érzelem itt a FÉLELEM) befolyása alatt nyers, száraz sült ételeket vagy fagyasztott élelmiszereket fogyasztunk, a következő tünetek közül egyet vagy akár párhuzamosan többet is észlelhetünk: nem megfelelő tápanyag felszívódás, gyenge székletürítés, hasgörcsökkel kísért székrekedés, és így tovább.

1.B. Amennyiben zaklatott, dühös, stresszes állapotban (az uralkodó érzelem itt a HARAG) fűszeres, csípős, magas hőfokon átsült, vagy tartósítószerrel kezelt ételeket fogyasztunk a következő tünetek közül egyet vagy akár párhuzamosan többet is észlelhetünk: magas enzim és savtermelődés, nem oldódó zsírok felhalmozódása, égető érzés vizelet és széklet távozása közben, sárgás színű, laza széklet, irritábilis belek, vastagbélgyulladás, és így tovább.

1.C. Amennyiben depressziós vagy lehangolt állapotban (az uralkodó érzelem ez esetben a SZOMORÚSÁG) zsírban és fehérjében gazdag, ételeket fogyasztunk, a következő tünetek közül egyet vagy akár párhuzamosan többet is észlelhetünk: feldolgozatlan és megemésztetlenül maradt táplálék, zsírok felhalmozódása a szervezetben, elhízás, és így tovább.

AZ ÉRZELMEK KIALAKULÁSÁNAK FELISMERÉSE

Az érzések azáltal válnak felismerhetővé, hogy múltbéli események során szerzett benyomásokkal kötjük össze azokat. minden múltbéli esemény maradandó nyomot hagy a tudatalattinkban. Amikor a korábbiakhoz hasonlónak látszó helyzetekkel szembesülünk életünk során, ezek a helyzetek érzelmeket váltanak ki. A felbukkant érzelmek megértése azáltal válik lehetségessé, hogy a bekövetkezett eseményre (tévesen) úgy tekintünk, hogy az hasonlatos egy már korábban is átélt, megtapasztalt eseményhez.
Ennek a téves érzékelésnek az eredményeként az érzelem spontán módon megjelenik bennünk, és ilyenkor az az érzésünk, hogy ez ellen semmit sem tehetünk. A helyzet megértésére akkor kerülhet sor, ha a lezajlott folyamatot logikai útra terelve megértjük, hogy egy már korábban is megtörtént esetről van szó.

AZ ÉRZÉSEK KEZELÉSE AZ ELŐFORDULÁSUK PILLANATÁBAN

A rossz hír az, hogy mindezek a problémák több ezer éve jelen vannak, és velünk élnek. A jó hír azonban az, hogy létezik egy sor ősi, több ezer éves indiai módszer, amelyeket az Ájurvéda, a Sziddha, a Jóga és a Tantra tudománya ír le, és amelyeket elsajátítva sikeresen tudjuk kezelni érzéseinek és érzelmeinket. Alkalmazásukkal természetes úton és végleg visszafordíthatók a kialakult nemkívánatos hatások (és szokások). Olyan eszközöket kapunk a kezünkbe, amelyek segítenek teljesen feldolgozni és elszakadni a múltban gyökerező érzések és érzelmek megnyilvánulásaitól a hétköznapi életben.

A legtöbb alkalommal nem vagyunk tudatában, vagy tagadjuk, hogy ezen érzelmek és a tünetek hatása alatt lennénk. A személyiségünket folyamatosan megerősítő egonk védekező mechanizmusként arra használja ezeket az érzelmeket és érzéseket, hogy kivédje általuk az észlelt veszélyhelyzeteket. Éppen ezért, amikor egy ilyen helyzet bekövetkezik, automatikusan és ösztönösen cselekszünk. Amint aztán sikeresen jövünk ki az adott helyzetből, (a pillanatnyi megértésünkhöz képest természetesen, de tegyük fel, hogy nem feltétlenül vagyunk elégedettek az eredménnyel), hajlamosak vagyunk eltöprengeni a tetteinken, azonban a helyes válaszok valahogy elmaradnak, és nem értjük cselekedeteinket kiváltó mélyebb összefüggéseket (miért nyúlunk automatikusan a beszélgetéskor elénk tett sütemények után, miért gyújtunk rá automatikusan, ha idegessé válunk, miért válunk idegessé, ha valami nem úgy történik, ahogy elképzeltük, a sort a végtelenségig folytathatnánk). A leírt helyzet az évek során megismert emberek és esetek több mint 90%-ban igaznak bizonyult (ez utóbbi K. Ravishankar megjegyzése, és érdemes figyelembe venni, hogy azért csak 90%-ról beszél, mert az általa megismert és “kezelt” több ezer ember túlnyomó része Indiában él, sok esetben távol a “modern” világ hatásaitól).

A fentiekben leírt, és egyéb, hasonló helyzetekben (amelyek tegyük hozzá, nem különböznek egymástól nagy mértékben, kivéve azokat az eseteket, ahol az érzelmek és érzések kifejezése valóban szükséges volt, de a tudatalattitól vezérelve feleslegesen lettek túlhangsúlyozva), nagyon fontos, hogy megértsük a személyiségtípusunkban rejlő lehetőségeket, és tudatára ébredjünk (jelenleg ösztönösen kifejeződő) érzelmi állapotainknak.

Mindenkinek lehetősége van arra, hogy saját belátására hallgatva elejét vegye annak, hogy a múltban gyökerező érzések, érzelmek által vezérelt szokások rabságából kilépjen. Ennek lehetőségeiről, lépéseiről a cikk hamarosan megjelenő folytatásában írunk részletesen. 2010 tavaszán a Shanthi Akadémia meghívására Ravishankar Krishnamurthi Magyarországra látogat. Gyakorlati alapokra helyezett, magával ragadó előadásain többek közt olyan módszerek elsajátítására nyílik lehetőség, mint a:

• Nadi Pariksha – Ayurvédikus pulzusdiagnosztika
• Yógikus méregtelenítés
• Súly kontroll
• Áyurvédikus akupunktúra
• Aura arc olvasás
• Áyurvédikus gyógynövény és illóolaj használat

A programokat hamarosan közzétesszük, és itt olvashatsz majd róluk.

A fordítás az alábbi forrás engedélyezett felhasználásával készült:

THE DIGESTION OF EMOTIONS AND FOODS
RAVISHANKAR KRISHNAMURTHI
Yoga Acharya, Nadi Vidwan